A kiállításuk anyagában szerepelnek korunk emberi és társadalmi kérdéseire reflektáló festmények, installációk és digitális alkotások, amelyek a művészek személyes reflexiói a körülöttünk változó világ mindennapjaira.
Kiállító művészek:
AZ ÉLET SZENVEDÉLYES SZERETETE
Megközelíthetjük absztrakt vagy figuratív oldalról is mint az önkifejezés nyelve. Kortárs művészként arról teszünk kinyilatkoztatást, hogy az élet szeretete nélkül a művészet szárnyaszegett madár - erőtlen gondolat, üres frázis csupán. Ha ezt az életigenlő szenvedélyt át tudjuk adni és úgy tudjuk bemutatni a művészeten keresztül, hogy bár az alkotások különbözőek de a mondandó az egyetemes - akkor minden tekintetben az nyilvánul meg, ami maga az ősforrás.
Dávid Norbert
AZ ÉLET SZENVEDÉLYES SZERETETE
Valójában három oldalról közelíthető meg. És ez a három oldal tükröződhet úgy a kiválasztott művekben, mind a művekhez kötődő egyes narrativákban. A szeretet mint olyan - és főképp az életet igenlő szeretet - hármas osztású: vagyis az érzéki (erosz), a baráti (philia) és az áldozatos (agapé) szeretetet. Ez a hármas felosztás az ÉLET, a mindennapi, a hétköznapi Élet egyszerű, kicsiny pillanataihoz kapcsolódik.
Az első a legősibb, és mint olyan, az életigenlés alapja: az erosz. Az érzéki szeretet a test vágyaiból indul ki, és a test élvezetei motiválják. Szeretni valamit vagy valakit, mert örömet okoz számunkra. De élvezetes lehet megenni egy jó ételt, vagy megérinteni, átölelni valakit, aki vonzó számunkra. Nyilvánvalóan az erosz világához tartozik az erotika, a testi szerelem valósága is. Ám az ölelés, az érintés a szeretteinkhez való közvetlen kapcsolódást is magában foglalja - mint ahogyan az-az elválás, és a búcsúzás legbensőségesebb formáját is jelenti.
A philia, a baráti szeretet már emelkedettebb, s mint olyan a szellem világába vezet át. És a szellem világa néha a földi élet legősibb, legerősebb menedéke. Forrása nem elsősorban a testi valóságból fakad, noha az érzelmek fontos szerepet játszanak bármely emberi, baráti kapcsolat kialakításában és ápolásában is. A philia, a baráti szeretet a kölcsönösségen alapul, lényegi jellemzője egymás megismerése és segítése, ami a közös értékek és célok kialakítása, igenlése nélkül egyszerűen elképzelhetetlen.
Végül a szeretet harmadok formája: az agapé, az áldozatos, vagy önzetlen szeretet. Az agapé fókuszában a másik ember jóléte, boldogsága áll - függetlenül attól, hogy e boldogság és/vagy jólét megteremtése mibe kerül, és milyen áldozatok árán érhető el. Ez a szeretet tudatos és áldozatra is kész, nem keresi a maga javát, türelmes, jóságos. Ez a szeretet a legősibb jószívűség, a krisztusi tiszta szeretet kinyilvánítása. Viszonzás nélkül is tud jóindulatú lenni, olyannyira, hogy még az ellenségét is tudja szeretni, még annak az embernek a boldogságát is szívén viseli, aki bántó módon lép fel. Ez a szeretet az élet önzetlen és szenvedélyes szeretete, mert kész erőfeszítéseket is tenni egy másik élet megmentésére, az életkörülmények javítására.
Johann Friedmann
Szenvedéllyel szeretni az életet számomra azt jelenti, hogy kíváncsian fedezzük fel a világot, bátran követjük az álmainkat, és mélyen kapcsolódunk másokhoz.
Nem csupán létezünk, hanem teljes szívvel megéljük minden percét.
Képesek vagyunk beleveszni egyetlen pillanatba, -egyetlen érintéssel magunkba hallani az erek lüktetését, a szívkamrák ütemes rezdüléseit, és merjük hagyni magunkat örvényként sodródni, belekapaszkodva egy mosolyba, egy illatba, egy dallamba.
Minden érzékszervünkkel átéljük az élet csodáit – legyen szó a szerelemről, a természet szépségéről, finomságok megízleléséről, a művészetek inspirációjáról, vagy a mindennapok apró örömeiről.
A szenvedélyes élet egy folyamatos, belső tűz, ami hajt előre, éltet bennünket, magában hordozza az elkötelezettséget, az öröm keresését és a hálát minden tapasztalatért, hiszen minden pillanat egy lehetőség arra, hogy teljesebb, boldogabb és tartalmasabb életet éljünk.
Vitos Irén
