Viltin Galéria

A VILTIN programja egyéni és kurátori csoportos kiállítások keretében mutat be olyan progresszív, mediálisan változatos alkotói gyakorlatokat, amelyek a hagyományos művészeti műfajok újraértelmezésére építenek; emellett megnyitása óta elkötelezetten és sikeresen dolgozik az egyedi, papíralapú művészet pozíciójának erősítésén.

A kortárs művészeti galéria 2008-ban kezdte meg működését Budapesten, és már a következő évben bekapcsolódott a nemzetközi művészeti színtér vérkeringésébe: vásárigazgatók meghívására vett részt a párizsi FIAC-on, és visszatérő kiállító volt az ARCOmadrid, az Art Dubai, a bécsi művészeti vásár, később az Art Paris programjában, valamint bemutatkozott többek között az Art Brussels és a torinói Artissima vásáron is.

Művészeti programja az elmúlt évtizedben több alkalommal adott teret nemzetközi projekteknek; ez a tapasztalat mára tudatos kelet- és közép-európai fókusszá formálódott, amelyet a régió művészeivel bővülő művészkör is tükröz. A Galéria jelentős és elismert mestereket, a kortárs művészeti életet aktívan alakító középgenerációs alkotókat, valamint feltörekvő tehetségeket képvisel. Művészeinek szakmai sikerét művészeti díjak, valamint nemzetközi biennálékon és kiállításokon való részvételük igazolja; többük ma már meghatározó nemzetközi reprezentációval is rendelkezik.

A VILTIN szakmai tevékenységét erősíti, hogy munkatársainak kurátori munkája a galéria falain is túlmutat számos regionális és nemzetközi projektek megvalósításával.

2023 óta a VILTIN @ Gallery MAX partnerségi projekt keretében látja el a MaxCity Galéria művészeti programjának vezetését.

A VILTIN a Kortárs Galériák Egyesületének tagja.

A Galéria 2020 óta az Art and Antique kiállítója.

Az absztrakt művészi kifejezés a vizuális gondolkodás egyik legtágabb és legsokrétűbb tartománya. Egyszerre nyit teret a szabadságnak és jelöl ki határokat: lehet impulzív, gesztusszerű és felszabadult, vagy szigorúan szerkesztett és rendszerszerű. Mégis minden esetben egy belső képi rend hozza létre a kompozíció egyensúlyát és koherenciáját. A VILTIN stand koncepciója ezt a kettősséget – a rendet és a gesztust mint egymást feltételező, jelentésképző princípiumokat – állítja középpontba.

A rend pólusát markánsan képviseli KOVÁCS Attila és SZENTPÉTERY Ádám munkássága. KOVÁCS művei kétdimenziós síkban indulnak, majd matematikailag rögzített, szekvenciális mozgásritmus mentén épülnek fel. SZENTPÉTERY projektív geometriára épülő kompozíciói a tér síkba „görbítésével”, digitális modellezés révén hoz létre monumentális, gömbfelületre vetített struktúrákat. Mindkét esetben a szerkesztettség, a rendszer és a formai fegyelem teremti meg a képi rendet.

A 20. század második felétől az absztrakcióban a gesztus a testi jelenlét evidenciájaként értelmeződik: az alkotói mozdulat nem csupán eszköz, hanem a mű konstitutív része. A felületen vagy a térben rögzülő energia az anyaggal való viszony, az időbeliség és a döntés nyoma. A gesztus így nem puszta expresszivitás, hanem a vizuális gondolkodás sűrített formája, amely az intellektuális konstrukció és az érzéki tapasztalat között közvetít. VETŐ Orsolya Lia, SZENTGRÓTI Dávid, KOPASZ Tamás és BARÁTH Áron eltérő generációs és formanyelvi háttérrel közelítenek ehhez a kettősséghez. Munkáikban a gesztus hol visszafogott, meditatív struktúraként, hol dinamikus festői beavatkozásként, hol pedig a térben artikulálódó plasztikai döntésként jelenik meg. A stand installációja koncepcionális hálózatként szervezi a műveket, így a látogató számára a rend és a gesztus közötti átmenetek, hangsúlyeltolódások és belső feszültségek válnak láthatóvá.

Kiállító művészek:

• VETŐ Orsolya Lia (*1991)
• SZENTPÉTERY Ádám (*1956)
• SZENTGRÓTI Dávid (*1980)
• SZABÓ Menyus
• MENYHÁRT Marcell (*1995)
• KOVÁCS Attila (1938-2017)
• KOPASZ Tamás (*1958)
• BARÁTH Áron (*1980)